Végre itt a nyár! Már nagyon vártam, főleg azért is, mert megyünk majd nem sokára nyaralni is. Sokkal jobban szeretem a nyarat, mint a telet, a napsütés sokkal jobban feltölt, mint az, hogy fagyoskodjak télen a mínusz fokokban, ráadásul a hóesésben. Igaz, a születésnapom télen van, és azt mondják, hogy az ember általában szereti azt a hónapot, amikor a születésnapja van, én azonban már akkor alig várom, hogy nyár legyen. Tavasszal már a nyaralást is megterveztük, lefoglaltuk a szállást is, szóval már szinte semmi dolgunk nincs ezzel kapcsolatban.
A szállásunk nagyon jó, egy egész apartmant kaptunk, így senki nem fog ott zavarni minket, aminek nagyon örülök. Saját konyhánk is van és fürdőnk, így osztozkodnunk sem kell senkivel. Mivel egy hétig ott leszünk majd, így elég sok mindenre szükség lesz, a kozmetikumok nem hiányozhatnak a táskámból. Külön kis táskám van erre a célra, amibe minden belefér, amire szükségem van egy nyaralás során. Régebben szinte mindent bepakoltam, ha elutaztam, arra hivatkozva, hogy biztos erre és erre is szükségem lesz, aztán végül csak a bőröndömben porosodtak egész végig. Most már tudom, hogy mi az, amire tényleg szükségem van, és akkor sincs probléma, ha esetleg valamit otthon hagyok, ugyanis a boltban meg lehet venni. Máskor bezzeg teljesen kétségbe estem, ha valami otthon maradt, sőt, egész úton gondolkoztam, hogy elraktam-e mindent. Most már sokkal lazább vagyok ilyen szempontból.
A bőröm nehezen visel el új kozmetikumokat, így mindig a jól bevált termékeket használom, mert sokszor okoz gondot, ha egy teljesen új dolgot próbálok ki, így viszont nem a legjobb dolog, ha otthon hagyok valamit. Hiszen ki tudja, hogy a boltban arrafele, ahova megyünk, van-e pont olyan termék, amire nekem van szükségem.
Vannak olyan helyek, ahol még az alapvető felszereléseket sem adják, mint például a szappan kézmosáshoz, vagy a törölköző, de hát az élet nem kívánságműsor, szokták mondani, bár tény, hogy ezen azért csodálkozom. Én ugyan még ilyen szálláson nem voltam, de ismerősöktől hallottam már olyat is, hogy még toalettpapír sem volt a szállásukon és el kellett menniük egy boltba, hogy vegyenek, ami megjegyzem, legalább fél órányira volt a szállásuktól. És nem szóltak nekik, hogy hozzanak magukkal, így kénytelenek voltak a kilométerekkel arrébb lévő boltba valahogy eljutni.
Még jó, hogy velem ilyen nem történt meg, mert én biztos, hogy nem hagytam volna szó nélkül ezt az egészet. Nem azzal van a gond, hogy meg kellett venniük, mert nem egy nagy összeg, hanem az a gond, hogy a szállás tulajdonosa nem szólt nekik. Pedig ez nem olyan nehéz dolog. Pont emiatt mindenre rákérdeztem a tulajdonosnál, akinél tavasszal erre a nyaralásra lefoglaltam a szállást, ne ott derüljön ki, hogy valami nincsen és nekünk kellett volna gondoskodni róla, vagy éppen nem a megbeszéltek szerint alakulnának a dolgok. Így, hogy most már minden le van beszélve, nem aggódom semmi miatt. Már csak várom, hogy végre menjünk és pihenhessünk egy kicsit.
Még nem pakoltam be, mert van még egy hetünk, így a kozmetikumok még kellenek nekem, tehát még azokat sem tudtam bepakolni, de legalább már készítettem egy listát arról, hogy mit kell bepakolnom majd. Így talán nem hagyok itthon semmit, bár nem zárom ki még ennek a lehetőségét, minden megtörténhet.