A barátom, a pék

Régóta vezetem már a Domino vendégházat, egy dombvidék kissé elrejtett völgyében. Az évek alatt sok mindent kitapasztaltam abból, hogy mi segít hozzá leginkább a működtetéséhez, és abból is, hogy mit szeretnek leginkább az emberek nálunk. De a vendégház helyzete mégsem volt mindig ilyen rózsás, mint most. Sok gondot és akadályt kellett leküzdenem, amíg idáig eljutottam.

Egyik nagy akadályom a közlekedés volt. Gyakran jöttek hozzánk túrázok, néha pedig saját autóval érkeztek, de a terepviszonyok miatt, volt, aki sajnálta az autóját, vagy egyszerűen csak nem is volt neki. Ezek a személyek pedig folyton azt kérdezgették, hogy hogyan lehet eljutni hozzánk. Gyakran azt a megoldást kellett alkalmaznunk, hogy én, vagy a kollégáim hoztuk ide és vittük el a vendégeket, összeegyeztetve az utat az áru beszerzésével. Na de az sem volt egyszerű az én kis autómmal, főleg a sáros és latyakos időben. De nem volt időm erre a problémára koncentrálni, mert közben ezer más dologgal kellett foglalkozni.

Egy szabad napomon azonban, amikor a régi osztálytársaimmal találkoztam, egy érdekes dolgot tudtam meg az egyiküktől. Tulajdonképpen mind elmeséltük, hogy mivel foglalkozunk mostanság, és az egyikük, Béla, a pékségének ecsetelése közben kitért valami érdekes dologra, ami kiváltképpen felkeltette az érdeklődésemet. Ez a dolog volt a tartós bérlet lehetősége.

Ahogy a neve is takarja, ez egy olyan lehetőség volt, amikor a lízing vagy a kölcsön helyett tulajdonképpen bérled az autódat, és a bérlés végén a cég tovább árusítja azt, így annyival is kevesebbe fog neked kerülni az végső összeg, amit amúgy (és még többet is) kifizetnél, ha megvásárolnád. Sőt, az is megtetszett a dologban, hogy a cég tulajdonképpen olyan autót vásárol neked, amilyenre neked igazán szükséged van, és amivel a legkisebb költségből jössz ki. Ráadásul ugyan ennél a cégnél flottakezelést is vállalnak, amit azt jelenti, hogy nagyon sok szempontból kezelik az autóidat. Ez a szolgáltatás azért is volt nagyon hasznos, mert mint már említettem, nekem ezer más elfoglaltságom és dolgom volt a vendégház körül, és az autókkal törődni kevésbé volt türelmem.

Tehát tökéletes megoldásnak találtam, azonnal fel is kerestem őket. Néhány órás tárgyalás után hamar sikerült is kiegyezünk abban, hogy mire van nekem szükségem. Hogy a biztonságot garantáljuk, csakis 4×4-es autókban gondolkodtunk. Úgy egyeztünk, hogy három autóra lesz szükségem: egyre saját használatra, ez nyugodtan lehet kisebb jármű; egy közepes méretűre, ami a munkásokat hozza-viszi a környező falvakból hozzánk és vissza; aztán egy nagyobbra, amivel árut tudunk szállítani, valamint a vendégeket is, csomagostól.

A terv tökéletes volt, később pedig a kivitelezés ellen sem lehetett semmilyen panaszom. A tartós bérlésen túl a flottakezelést is igénybe vettem. Szerencsére, szervizelés még nem volt szükséges, de mivel ahhoz is csereautó jár (és el is viszik, majd vissza is hozzák a mienket), úgy gondolom, hogy ez sem okoz bomlást majd a jól kialakult rendszerünkben. Mert amióta nem csak egy kis autónk van, hanem három strapabíró járgány, és amióta sikerült megoldani a munkások útját is, akik többnapos váltásban dolgoznak nálunk, kialakult egy megbízható rendszer, aminek köszönhetően a dolgozók is szívesebben járnak hozzánk. Higgyétek el, hogy amíg nem volt ez a három autó, nagyon gyakran cserélődött a személyzet. Én pedig nem értettem, hogy miért van ez így. Nem is gondoltam volna, hogy néhány autó ezt a kérdést is megoldja: hiszen az volt a gond, hogy nehezen tudtak jönni munkába, hiszen vagy sajnálták az autójukat, vagy nem is volt nekik. De erről sajnos, senki nem panaszkodott nekem, sem amikor itt dolgozott, sem amikor elment, így fel sem fogtam, mint akadály.

Habár éjszakánként nagyon ritkán használjuk az autókat, de van, hogy néhány vendégnek éjjel indul a vonatja a közelben lévő városból, és úgy kérik, hogy akkor szállítsuk őket: ilyenkor megnyugtató a tudat, hogy a hét minden napján egy 0-24-es segélyszolgálat áll a rendelkezésünkre. Így már szinte 100%-osan biztosítva van az időben való megérkezésük az állomásra.

A férjem, aki egyébként a vendégházunk könyvelője, egyébként már azonnal utána számolt az ezzel járó költségeknek, és egyből azon az állásponton volt, hogy abszolút megéri ez nekünk. Úgy hogy hálás voltam, a pék osztálytársamnak, hogy mesélt erről a lehetőségről, hiszen ez tökéletesen kisegített minket. Azóta sokkal több hálóvendégünk van, akadnak visszatérők is jó számmal, és nem csak a szomszédos falu lakói jönnek fel hozzánk jó időben, hogy megebédeljenek és pancsoljanak egy keveset a tavunkban. Nagyon beindult az üzlet!